A Honey and Clover, vagy HachiKuro (a japán címből adódó rövidítés) Umino Chika josei mangája alapján készült, és elsőként debütált a Fuji TV "Noitamina" műsorblokkjában, ami a nőnemű közönségen belül is a fiatal felnőtt nőket tűzte ki célközönségként.
A történet főszereplői egy művészeti főiskola tanulói: Az átlagos fiú, Takemoto, a szemüveges Mayama, és a kissé idióta, de nagyon vicces Morita-senpai. Egy kis közös lakásban tengetik főikolai napjaikat, míg egy nap valami új dolog történik: Hanamoto-sensei, az egyik tanáruk az iskolába viszi magával az unokahúgát, Hanamoto Hagumit vagyis Hagu-chant, aki elbűvölően aranyos, különös lány. Annak ellenére, hogy 18 éves, nem néz ki többnek 10-nél. Viszont egy igazi zseni a szobrászatban, és a festészetben. Takemotot elsőre elbűvöli a kislány, és megpróbál barátságot kötni vele. És elbűvöli Morita-senpait is, aki elég érdekesen mutatja ki az érzelmeit. Hagu-chan kissé megriadva a közeledésüktől, inkább Yamada Ayumival köt barátságot. Ayu, a verekedős, fiús lány régóta szereti Mayamát, annak ellenére, hogy egy nagy baleknak tartja. Csakhogy Mayama egy Harada Rika nevű fiatal nőbe szerelmes, aki nagyon szomorú múlttal rendelkezik.
Amint látszik, a HachiKuro nem szűkölködik a szereplőkben és a szerelmi szálakban, a szereplőkből pedig hamarosan összetartó kis társaság lesz, amelynek minden egyes tagja élő, egyedi személyiség. Mindannyian valódi fiatalok, valódi, hétköznapi gondokkal és örömökkel. A sokadszorra évet ismétlő, különc Morita a forrása a legtöbb vicces helyzetnek. Ayumi viszonzatlan szerelme Mayama iránt igazán valóságosan ábrázolt szerelmi konfliktus, Mayama és Rika kapcsolata pedig talán a legdrámaibb szál a sorozatban. A romantikus és drámai szálak mellett az anime fontos témája az énkeresés, felnőtté válás, elsősorban Takemotoval a középpontban.
Dráma és vígjáték kiegyensúlyozottan keveredik a sorozatban, mindig a jó helyen jön egy vidámabb jelenet, amely oldja a drámai légkört (a sorozat elején kicsit gyakrabban, a végefelé kicsit ritkábban). Mivel a részek egészen hétköznapi dolgokról szólnak, nincsenek nagy, megoldandó központi problémák, sem válaszok az élet nagy kérdéseire. A hétköznapi, reálisan bemutatott helyzetek és a gondosan kidolgozott szereplők gondoskodnak róla, hogy a sorozat értékes, és szerethető legyen.